Az Arcművész Ösztöndíjnak hála a Soft Powder szemöldök után az ajaksatírozást is megtanulhattam Alexandránál. Sminkesként rengeteg ajkat megrajzoltam már, de ez a folyamat most egy kicsit más megvilágításba került, hiszen a vendég ezt nem törli le az alkalom után, amire készítettük neki. De azért előjött belőlem a sminkes, például a színelméletnél, imádom hogy az Alexandra ajakpigmentek tetszés szerint keverhetők, így bármilyen színt létre lehet hozni.
Talán nem is fáj annyira, mint gondoltam?
Az élő bemutatón ámulattal figyeltem Julcsi profi mozdulatait, olyan könnyed volt, mintha csak zongorázott volna. Pontos, határozott mozdulatokkal a megfelelő helyre, a megfelelő erővel vagy gyengédséggel irányította a gépet. Olyan könnyűnek tűnt. Én korábban azt gondoltam, hogy ez a művelet nagyon fájdalmas lehet a modellnek, ez is volt a gátlásaim egyik oka, de most szemtanúja lehettem, ahogy a modell rezzenéstelen arccal tűri a tetoválást a megfelelő érzéstelenítésnek köszönhetően.
Julcsi a megmentőm
Az élő bemutatón minden flottul ment, könnyűnek tűnt, de bevallom megijedtem amikor nekem kellett megrajzolnom azt az éles kontúrvonalat, már nem tűnt olyan egyszerűnek, a maradandóságtól való félelem terhe alatt bizony megremegett a kezem, sehogy sem aratak sikerülni azok az egyenes vonalak. És akkor ott termett megmentőmként Julcsi, aki rögvest helyre tette bennem a dolgokat, a technikai segítség mellett megnyugtatott és önbizalmat adott, örök hála neki, mert hiszem hogy egy ilyen első tapasztalás meghatározó lehet az ember karrierje szempontjából. Végül sikerült jó élménnyel zárnom a napot és izgatott kíváncsisággal várom a következő modellemet.
