Majd, ha nyugdíjas leszek…
A 2 napos Soft Powder felkészülést az éles bevetés előtt 2 hét kemény, otthoni gyakorlás követte. Nem tudtam mit vállaltam, mert az ösztöndíjtól függetlenül én idő közben még egy Artistry microblading képzésre is beneveztem. Ezt még a szomszédok is megsínylették, mert éjnek évadján vagy kora hajnalban berregtettem a gépet, mert máskor nem volt időm gyakorolni. Majd alszom, ha nyugdíjas leszek, most van ennél fontosabb is!
IDEGTÉPŐ NAPJAIM VOLTAK
Idegtépő napjaim voltak az élő modelles tetoválás előtt, nemcsak a teljesítményem miatt izgultam, még ez egyik modellem is meghátrált az utolsó pillanatban. Isteni szerencse, hogy olyan szuper vendégeim vannak, akik rám merik bízni magukat, bár ebben gyanítom, hogy az is közrejátszott, hogy ismerik Alexandra nevét 🙂 Pánik elhárítva, sikerült időben új modellt szereznem.
Aztán elkezdődött….elméletben mindent tudtam, jöttek a jól megtanult fázisok és begyakorolt mozdulatok, nekifogtam az első Soft Powder munkámnak élő modellen. A végeredmény tekintetében, nagy kő esett le a szivemről, mert a várnál sokkal jobban ment. Oktatói segédlettel persze, de mindkét modellemet olyan szemöldökkel tudtam megajándékozni, amilyenről csak álmodni mertek. Hevesen dobogó szívvel figyeltem őket, amikor a tükörbe néztek. Belekóstoltam abba, hogy milyen érzés megadni a vendégeknek ezt az álmot, akik azóta is hálálkodnak.
Volt ennek a napnak még egy értékes hozadéka: amint kitettem a képeket a közösségi médiában, azonnal elkezdtek jönni a bejelentkezések, még el sem végeztem a képzést, és máris profitálok belőle 🙂
